KAPCSOLATHÁLÓ ELEMZÉS2018-06-28T02:20:52+00:00

A ChinfluenCE projekt a média és a véleményformálók feltérképezése segítségével vizsgálja Kína politikai és gazdasági befolyását Csehországban, Magyarországon és Szlovákiában.

tudj meg többet

KAPCSOLATHÁLÓ ELEMZÉS

A Kínával kapcsolatos magyarországi véleményformálók listája meglepően rövid Csehországhoz vagy Szlovákiához  képest. Kevesebb, mint hetven ember szólalt meg az ügyben összesen legalább három alkalommal, és közülük is csupán tizennégy évente legalább két alkalommal a vizsgált médiumokban 2010 és 2017 között. A közel négyezer feldolgozott híradásban 764 megszólalás található, azaz a cikkek legfeljebb 20 százaléka tartalmazott idézetet valamely véleményformálótól (illetve még annyi sem, ha figyelembe vesszük, hogy egy híradásban több forrás is szerepelhetett). Így a közvéleményt egy maroknyi hazai véleményformáló befolyásolja Kína kapcsán, akik többnyire vagy politikusok vagy újságírók, de nem Kína szakértők. A politikusok közül tizenegyen szerepelnek a véleményformálók hetven fős listáján, és e csoport számít az összes megszólalás 38 százalékával a leggyakrabban idézettnek a híradásokban. Szijjártó Péter külügyminiszter és Orbán Viktor miniszterelnök áll a lista legelején. Két további kormányzati politikus áll a hetedik és tizedik helyen Fellegi Tamás (korábbi nemzeti fejlesztési miniszter) és Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter személyében. Matolcsy György jegybankelnök is gyakori megszólaló Kína ügyében.

01_A-velemenyformalok-allaspontja-Kina-kapcsan_05_1260px.jpg

JPG     PDF

A kutatás egyik legmeglepőbb eredménye volt az a felismerés, hogy az ellenzéki politikusok részéről gyakorlatilag nem találtunk megszólalást Kína ügyében a vizsgált médiumokban és időszakban. Politikusi oldalról csakis a kormánypárt tagjai nyilatkoztak, így e csoport fogalmazta meg a legkedvezőbb üzeneteket, hiszen nyilatkozataik 22 százaléka kifejezetten pozitív volt, 88 százaléka semleges, miközben egyetlen egy negatív véleményt sem fogalmaztak meg. Ez egybevág azzal a fenti feltevéssel, hogy a hazai politikai pártok (és a közvélemény) köreiben Kína nem okoz aggodalmat, és a többség egyetért a kétoldalú kapcsolatok további fejlesztésével. Mindez hozzájárulhat ahhoz, hogy Magyarországon nem alakult ki Kínával kapcsolatos komoly közbeszéd vagy vita.

A másik érdekesség az újságírók feltűnően nagy, kétharmados aránya a véleményformálók között, akik közül az első tízben négyen is szerepelnek. Ők egyben a legkritikusabb csoport is, írásaik 19 százaléka kifejezetten negatív, míg alig 3 százaléka volt pozitív. Az is feltűnő, hogy a kormányközelinek mondott médiumok és munkatársaik (MTVA, origo.hu, TV2) általában kevésbé kritikusak Kína kapcsán, mint a többi forrás (HVG, hvg.hu, RTL Klub, index.hu)

Mindemellett a Kína szakértők meglepően kis, alig négy fős csoportot képviselnek a véleményformálók listáján, és csupán a megszólalások 9 százalékát tudhatják magukénak, miközben a legkiegyensúlyozottabb véleményt fogalmazzák meg Kína kapcsán. Legalább ennyire feltűnő az üzletemberek és üzleti elemzők nagyon alacsony száma a véleményformálók között. E két csoport összesen is csupán a megszólalások 3 százalékáért felel, ami éles ellentétben áll azzal, hogy a hírek legnagyobb része éppen a kínai gazdasággal és a kétoldalú üzleti kapcsolatokkal foglalkozott a vizsgált időszakban.

A véleményformálók egy részével online kérdőívet töltettünk ki, amely ugyan nem reprezentatív, mégis érdekes eredményeket hozott. Bár döntő többségük véleménye szerint Magyarország számára Kína fontos partner és jó kapcsolatokat ápol a két ország, ugyanakkor hasonló arányban gondolják, hogy hazánknak sem érdekei, sem értékei nem esnek egybe a Peking által követett iránnyal. Hasonlóképpen a többség nem látja a politikai kapcsolatok javulásának hatását a magyar-kínai gazdasági kapcsolatok fejlődésére, pedig abban egyetértenek, hogy Magyarországnak fontos lenne a kínai tőke bevonzása az országba, és részvételünk az Új Selyemút projektben szintén pozitív visszhangot váltott ki.